Óránként színt változtató királyné, holta után ütlegelt ember, ördöngös vár, ördögszolgák, elátkozott királylány – már csak egy édesanyjának engedelmeskedő, jószívű királyfinak kell útnak indulnia, hogy minden a helyére kerüljön, és a hálás halott elpihenjen a temetőben, a királylányból a kígyók-békák, ördöngösség mind kimenjen, a mese lakodalommal végződhessen!
Ez a kacifántos tündérmese úgy kezdődik, hogy egy (szó szerint) „színeváltozós”, vagyis az orcája színét minden órában változtató királyné házasulandó legényfiának meghagyja, csak olyan lányt vegyen feleségül, aki ugyanilyen különleges tulajdonságú, mint amilyen ő maga. Az útnak induló királyfi aztán megment a gyalázattól, az ütlegeléstől egy holtat, aki később a temetőből „felkelve” segít neki egy ilyen leányzót találni. Az ördögök várából, királyi apja ördögszolgáinak hatalmából menti meg láthatatlanná váló halott-segítője segítségével, három próbát kiállva a királyfi az elátkozott királylányt. A hazafelé vezető úton a segítő látszólag a fizetségét, a saját „felét” követelve kettéhasítja a lányt, megtisztítva őt a belsejében levő, a rontást jelképező „mocskos féregtől”, csúszómászóktól, és egészben, egészségesen visszaadva őt a királyfinak, visszatér a temetőbe. Központi motívuma miatt mesénk az ATU 505 (The Grateful Dead) mesetípushoz sorolható be.
A „hálás halott” elnevezésű természetfeletti mesei segítőtárs alakjához nemcsak egy mesetípus, de egy népmesei típuscsoport kapcsolódik (hasonló szüzsével vagy másfelé kanyarítva, máshonnan kezdve a történetet). E típuscsoport (AaTh 505–508) cselekményvázlata – mint Ágnes meséjében is – az, hogy a hálás halott a hőst felesége megszerzésében, jövendőbelije rablóktól, boszorkánymestertől, sárkánykígyótól való megszabadításában segíti. Ezen belül azonban az egyes típusok cselekménye, hiedelemtartalma és stílusa erősen különbözik. Lásd bővebben a Néprajzi Lexikon címszavát.
Kiss Ágnes meséjének forrása Gaal György 1857-60 között megjelent népmesegyűjteménye. A háromkötetes kiadványt Gaal György Magyar népmese gyűjteménye. I-II- III. kötet egyben címmel a Nemzeti Örökség Kiadó reprintben adta ki, 2013-ban. Mesénk A színváltozó királyné címmel a 348-351. oldalon olvasható.
Kiss Ágnes ezt írta A színeváltozós királyné-ról: „Miért választottam ezt a mesét? A tündérmesék szívet-lelket gyönyörködtetőek. Öröm hallgatni őket, és mesélni is.”